Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A mondható és a látható világ Bori Erzsébet
A monori tanácskozás [Kis János]
A monori tanácskozás
A mór nem távozik… Gulyás J. Attila
A moralitás mércéje és a legitimáció esélye Ádám Zoltán
A morzsolódó tagság Faragó Katalin, Koncz Imre
A mosonmagyaróvári ügy – koncepció és valóság
A MOSZ E. J. [Eörsi János]
A moszkvai triumvirátus, avagy: lesz-e Szovjet Konföderáció? Kiss Ilona
A mozgókép ünnepe Bikácsy Gergely
A mozi – az más Bori Erzsébet
A Műhely Szelleme... Plesz Antal
A múltnak kútja…
A munka demokratikus vállalói Eörsi János
A Munka Törvénykönyve nálunk és más nemzeteknél –kl– [Kozák László]
A munkaerő is költség, nemcsak a gázolaj! –kl– [Kozák László]
A munkanélküliség felszabadít! B. J.
A munkásbiztosítástól a tb-választásokig E. J. [Eörsi János]
A munkásosztály paradicsomot is enne… Kiss Ilona
A Munkástanács mint egy pecsét hitelesítette a forradalmat Szilágyi Sándor
A muskátliültetés ideje Lázár Bence András
A műsorváltoztatás joga zzs [Zádori Zsolt]
A műszertechnikus háttere Lamberger Galina
A mutatvány Ádám Zoltán
A műtét valóban elkerülhetetlen? Szirányi János
A művészet borús égtájai Török Orsolya
A művészet zordon helyei Hajdu István
A művészettől a neuroesztétikáig Galántai Zoltán
A művi abortusz megítélése a lengyel közvéleményben
A nacionalizmus démonai Milan Kundera
A nacionalizmus megölte a nemzetet Latinka Perovics
A NAFTA-vita az Egyesült Államokban / Észak-koreai atomármány / Mi szavatolja a lady privátszféráját? (nl) [Neményi László]
A nagy átmentés (–a)
A nagy balkáni csisztka Jovo Paripovics
A nagy beszély – efhá – [Solt Ottilia–F. Havas Gábor], –lt-
A Nagy Bumm… sőt, a Nagy Reccs Jancsó Miklós

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon