Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A nép ellen tűzön-vízen át... Csillaghegyi
A nép ügyet döntött Neményi László
A nép választása Neményi László
A népakarat kifejeződése az irodalomban Csaplár Vilmos
A népi gondolat a Szárszók tükrében Lackó Miklós
A népi ideál Szabó Miklós
A népi mozgalom helye a politikai eszmetörténetben Kovács Gábor
A Népköztársaság nevében!
A népnyúzás rejtelmei
A népszerűtlenség átka V. J. [Vajna János]
A Neptun-gate hátteréről Szőcs Géza
A név története Turi Tímea
A nevelőotthon és a rendőrség Révész Sándor
A nevelőotthon és a rendőrség Révész Sándor
A nevelőotthon és a rendőrség Révész Sándor
A neves, Nobel-díjas angol író, Uiliem Góulding könyve magyarul Kálmán C. György
A nevetséges fa meg a komor erdő Révész Sándor
A nógrádi „modell” Szőke Zsuzsa
A nők, a gyerekek és a háború [Kisbali László]
A nonprofit szektor fejlődését befolyásoló változók
A norvégmintás hazafiságtól az üres köztársaságig Szerbhorváth György
A norvégmintás hazafiságtól az üres köztársaságig Szerbhorváth György
A novella Szentmarjai József
A novella-plakát Závada Pál
A nővérek kezében is hatalom van...
A nyár gyümölcsei a Tavaszi Fesztiválon Malos [Maloschik Róbert]
A nyavalyatörés folytonossága Bikácsy Gergely
A nyergesmester unokái között K. F. [Kőszeg Ferenc]
A nyertesek kongresszusa Kende Tamás
A nyolcadik napon Király Odett
A nyolcak hétfője
A nyomda és a kormány ördöge Kőszeg Ferenc
A Nyugat jövője: hanyatlás vagy új kezdet? Marosán György
A Nyugat megint elhibázta Andrej Navrozov
A nyúlszívűség konglomerátuma / Republikánus hübrisz / Kiegyensúlyozott önkormányzatok Gyurovszky, N. L. [Neményi László], Neményi
A pácban, avagy mozikeresőben Bikácsy Gergely

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon