Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A pernye beleég bőrünkbe Komoróczy Géza
A peronizmus peronján: a Basescu-éra Bányai Péter
A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956 Eörsi László
A Petőfi Kör sajtóvitájának jegyzőkönyve [Pető Iván]
A Petőfi Kör utolsó vitája –lt [Solt Ottilia]
A petróleumcápa Balla D. Károly
A Peyer-csoport irataiból Gábor Róbert, [Kis János]
A piac és az állam Bruszt László
A piacra dobott értelmiségi Wojciech Maziarski
A pillanat és az igazság Révész Sándor
A pillangóeffektus elmaradt Nagy Bálint
A piramiselv eredményei Jankovics Marcell
A pirosinges fiúk Bikácsy Gergely
A piszkos dolgok solt
A Plakátfiú üzenete Nyilas Attila
A PlanEcon elemzése
A PlanEcon elemzése
A PlanEcon elemzése
A PlanEcon jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről
A PlanEcon jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről
A PlanEcon jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről
A pódiumszereplés kockázata Langmár Ferenc, Papp Emília
A pogány kurzus Tamás Gáspár Miklós
A póker viszonyjáték F. Havas Gábor
A pokol alkalmazásai Eva Hoffman
A pokol tornáca Tadeusz Olszanski
A polgár ingatag Révész Sándor
A polgári demokrácia velejárója? Bernáth Bea
A polgári engedetlenség erénye Krokovay Zsolt
A polgári kompetencia problémája Robert A. Dahl
A polgári Magyarország gazdasági műhelyében – Interjú Matolcsy Györggyel Tardos Károly
A polgári Magyarország gazdasági műhelyében – Interjú Matolcsy Györggyel Tardos Károly
A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel Pap András László
A polgármesterek nem szuverének Zolnay János
A polgárőrség
A politbüro és a puccsisták Upor Péter

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon