Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A négyéves terv Laki Mihály
A nem olvasott könyv keresése Vörös István
A nem remélt vád Kis János
A nem spontán sajtóprivatizáció veszélye Krokovay Zsolt
A néma Petőfi Kisbali László, Mink András
A néma szemtanú Bori Erzsébet
A némák szava Bikácsy Gergely
A német egyesítés mint társadalomfilozófiai ki­hívás Weiss János
A német egység és a Jalta utáni világ Vajna János
A német egység „belső” és „külső” aspektusai
A német helyzet Berlinből és Bonnból nézve
A német pénzügyi unió menetrendje
A német ribillió Neményi László
A német „kultúrharc” Szabó Miklós
A németek pénzügyi egyesülése
A nemzet állatai
A nemzet atyja, avagy egy diktátor, aki csak hadügyminiszter maradt: Józef Pilsudski Heiszler Vilmos
A Nemzet lapszámosai révész
A nemzet mint kommunikációs közösség Mester Béla
A nemzet mint természetellenes létforma Martin M. Simecka
A nemzet ügye és a pénzügyek [Kis János]
A nemzethaláltól a ginekológiai autóbuszig Csorba Béla
A nemzeti áldozatvállalás programja Laki Mihály
A nemzeti állam jövője V. J. [Vajna János]
A Nemzeti Bolsevik Párt programjából Eduard Limonov
A Nemzeti Együttműködés Közoktatási Rendszere és a PISA mérések* Radó Péter
A nemzeti függetlenség eszméje és a kisebbségi probléma Tamás Gáspár Miklós
A nemzeti közös többszörös Pőcze Gábor
A nemzeti küldetés F. H. G. [F. Havas Gábor]
A nemzeti kultúra értéke és ára az Európai Unióban
A Nemzeti Lakáspolitikai Koncepcióhoz (Riegg Krisztina)
A nemzeti liberalizmus válsága Pomogáts Béla
A nemzeti művészet önébredése vagy a vidék bája? Perneczky Géza
A Nemzeti Park dzsungelében Barcsi János
A nemzeti szárnyas nem repül, bár kukorékolni még kukorékolhat... Forgács Zsuzsa
A nemzetközi tőke, az aktuális mumus természetrajza Szanyi Miklós

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon