Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A Nagy Csehszlovák–Magyar Piramis Csonka Dénes [Bauer Tamás]
A nagy finn folttisztító Kubínyi Kata
A nagy Grimm Kálmán C. György
A nagy gyöngyösi cigányverés és a többi Blaha Márta
A nagy gyorsító lelassul Wojciech Maziarski
A Nagy Imre-kormány sajtófőnöke voltam Szilágyi Sándor
A nagy jövőjű múlt Langmár Ferenc
A Nagy Lóláb Radnóti Sándor
A nagy mókamester / Petőfi példája Eörsi István
A nagy műtét
A Nagy Nyomulás –t [Solt Ottilia]
A nagy összecsomagoló Forgách András
A Nagy Spenót Szabolcsi Miklós
A Nagy Szlovák Csatorna Kien Péter [Vargha János]
A Nagy Terv, avagy kik azok a kommunisták Kende Tamás
A Nagy Testvér Árnyéka Berthold Kohler
A nagy törvénymásoló gép –szeg [Kőszeg Ferenc], –t [Solt Ottilia]
A Nagy Ugrás előtt Wojciech Maziarski
A Nagy-budapesti Központi Munkástanács három ülésének jegyzőkönyve
A nagyszerb nacionalizmus prófétája Szilágyi Imre
A nagyváradi fordulat Tamás Gáspár Miklós
A nap hőse, a „hazaáruló” – szerbiai gruppenszex: mindenki mindenkivel
A nap hőse, a „hazaáruló” – szerbiai gruppenszex: mindenki mindenkivel
A napi 18 óra munka dicsőítése
A napi 18 óra munka dicsőítése
A napirend Nagy Péter Tibor
A NATO alulnézetben Bárdos Tamás (törzsőrmester)
A NATO-bővítés geopolitikája Molnár Gusztáv
A négy lengyel szín: a kék Tálas Péter
A négy pályázó
A Negyedik Köztársaság felé Krémer Balázs
A Negyedik Köztársaság felé Krémer Balázs
A Negyedik Köztársaság felé Krémer Balázs
A negyedik tényező Kiszely Károly
A négyek bandája Zádori Zsolt
A négyek bandája Zádori Zsolt

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon