Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A Pál utcai fiúk (1907) Kántor Péter
A palackba zárt szabadság R. S. [Révész Sándor]
A Palme-gyilkosság Kovácsy Tibor
A pályázat Magyar László András
A Panoráma főszerkesztőjének nyílt levele Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének
A pántörök álom vége Sami Kohen
A pap vége (Bori)
A pápa és a zsidók –g [Kőszeg Ferenc]
A papírmacska Eörsi János
A papírtigris idegei Vit László
A paradoxonok költője Margócsy István
A Parasztpárt (Petőfi Párt) vezetésének memoranduma 1956 decemberében [Szilágyi Sándor]
A paratudományok tündöklése Ó Pál
A párbaj elmaradt Zádori Zsolt
A párbeszéd nehézségeiről Marosán György
A Parkinson-piramis Dr. Szánthó András
A parkon keresztül Rácz Péter
A parlament családi ékszerei Solt Ottilia
A parlamenti ratifikáció csalóka üzenete Rózsa Péter
A párt Tamás Gáspár Miklós
A párt és az ország Arató András
A Párt kedvence
A pártatlan tájékoztatás alapelvei
A pártcsinálás mint gyerekjáték Szerbhorváth György
A pártnyűvő Fényi Tibor
A pártok eredményei
A pártok mozognak, és nem az egyház Neményi László, Révész Sándor
A passió mellékszereplői Iványi Gábor
A pátosz rejtekutakon lopakodik Forgách András
A pátriárka alkonya? Kiss Ilona
A PDSZ-ből a Fideszbe Zádori Zsolt
A pénz is pénzbe kerül Eörsi János
A pénzszag finomsága Nádasdy Ádám
A pénzügyi rendszert becsapni nem lehet Langmár Ferenc
A pénzügyminiszterek reggelije (eö) [Eörsi János]
A Pénzügyminisztérium bosszúja Mink András, Zádori Zsolt

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon