Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A jéghegy és az óceánjáró Vajna János
A jégkorong-forradalom Heiszler Vilmos
A jelen nem a múlt folytatása volt Nádori Lídia
A jelöltek
A jó kormányzás Bauer Tamás
A jó kormányzás művészete Kuncze Gábor
A jó szakemberekre márpedig szükség van Such György
A jó Sztálin Viktor Jerofejev
A jobb fedezet és a bal révész
A jobbik én Kemény István
A jobbszél mint forgószél révész
A jóból is megárt a sokk Bauer Tamás
A jogalkotás nyilvánossága és a titkolózás divatja
A jogállam és az ő megrontása Sajó András
A jogbiztonság ígérete Hack Péter
A jogok lukas bőségszaruja Sajó András
A jogosult kivétel Vajda Mihály
A jogosultságok lehetősége Sajó András
A jogrendszer „átalakításának” újabb fél éve Hack Péter
A jogsértéshez való jog Szabó Miklós
A Jóreménység fokán solt
A jótékonyság kötelességéről [Kisbali László]
A jövő fesztiválzenekara Malina János
A jövő generációk miniszterelnöke Seres László
A jövő könyvtára Komáromy Gábor
A jövő megöli a múltat Daniel Kumermann
A jövő útja Upor Péter
A jövő zenéje? J. Győri László
A józan ész ficamai (Dessewffy László)
A józan ész vagy a hisztéria diadala? Neményi László
A józanság limesei Lőrincz Csaba, Németh Zsolt
A Józsefváros mélyén… Ladányi János
A Józsefvárosban is áll a bál t [Solt Ottilia]
A Jurta Színház felhívása
A kábítószeres Kalap haláláról dr. Vadász Gábor
A kacagó énekesnő Maloschik Róbert

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon