Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A halálra ítélt város Bódis Gábor
A halálrúl [Kisbali László]
A halandóság hiedelme Barna Imre
A haldokló magányossága Fridli Judit
A halhatatlan Egressy Zoltán
A hallgatás megeszi a lelket Havas Fanny
A hallgatás választása Kisbali László
A halogató gazdaságpolitika tükre Gyulavári Antal
A halott tájékoztatja az élőket Oravecz Imre
A halottakkal Várady Szabolcs
A Hálózat és a magyar Glasznoszty Szabó Miklós
A hamburgi bizonyítványmagyarázók Heiszler Vilmos
A hamis C Fleischer Tamás
A hanyatló bonviván és a szögletes dalia Vajna János
A harang nyelve zádori
A harcos-angyali gyógyító Losonczi Ágnes
A harmadik bécsi döntés Rév István
A Harmadik Birodalom hagyatéka István Gordon
A harmadik erő Bányai Péter
A harmadik kiút Eörsi János
A harmadik nemzedék Babarczy Eszter
A harmadik sajtó Koppány Bálint [Zay László]
A harmincmillió magyar felé Kőszeg Ferenc
A harmónia csábítása Varga Balázs
A háromszög négy oldala Kovács Miklós
A Hársfa utcai csoport, 1956 Eörsi László
A haszontalan ruhafesték
A hatalom erotikája Csontos Erika
A hatalom láthatatlan korlátai F. Havas Gábor
A hatalom – fél egészség Szalai Júlia
A hatalommegmaradás elve Kiss Anna
A hatalomnélküliek hatalom nélkül Wojciech Maziarski
A hatalomról [Kisbali László]
A határon túli magyarokról szóló törvény Gabriel Andreescu
A határövezet viszonyai Borbély Szilárd
A hatnapos háború és a magyar zsidók Diósi Ágnes

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon