Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A filmromboló Bikácsy Gergely
A filozófián innen, a liberalizmuson túl Huoranszki Ferenc
A filozófus és az angyal Galántai Zoltán
A filozófusok és a biciklisták Ludassy Mária
A filozófusok és ellenségeik Perecz László
A fizetésképtelenség határán Csáki György
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fizetett horkoló vallomásai Ambrus Judit
A fogalmak foglya Gerő András
A fogyatékosok szabadsága Zalabai Gábor
A fogyókúra mellékhatásai Mózer Péter, Varga Attila
A fogyókúra mellékhatásai Mózer Péter, Varga Attila
A föld azé lett, aki nem műveli –eö– [Eörsi János]
A föld nemzeti vagyon Kemény István
A föld- és telekértékadó bevezetésének módja Kemény István
A föld-lecke E. J. [Eörsi János]
A föld-paktum
A Föld: ismét tabu Eörsi János
A földértékadó nem növeli a termelés költségeit Kemény István
A földönkívüliek erkölcsei Galántai Zoltán
A föltehető kérdések Bán Zoltán András
A Folyamat Társaság Csepelen Kováts Albert
A fölzárkózni vágyók reménysége? Földvári Zsuzsa
A fontolva haladás dicsérete Fölsz Attila
A fordító közbeszól (Soproni András)
A fordulat éje K. F. [Kőszeg Ferenc]
A fordulat éve Bíró Béla
A fordulat éve? Kolumbán Gábor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon