Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A corvinisták a második szovjet támadás után Eörsi László
A Corvinisták és a Nemzetőrség Eörsi László
A csángóügy és a román hecclapok Csiky János–Tarr Gergely [Tamás Gáspár Miklós]
A csapda –szeg [Kőszeg Ferenc]
A Csapody-kérdés irodalma
A cseh Csoda Kálmán C. György
A cseh porcelánbolt Neményi László
A csehek Magyarországon Bori Erzsébet
A csehek nem akarnak demokráciát Martin Jan Stránsky
A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentése a magyar óvodák helyzetéről
A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele
A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978–1988) Duray Miklós
A csehszlovákiai magyar kisebbség történetének kronológiája [Fényi Tibor]
A csehszlovákiai magyar kisebbség történetének kronológiája [Fényi Tibor]
A csehszlovákiai választások eredményei
A cselszövő és a halál Krasztev Péter
A Csengery utcai csoport, 1956 Eörsi László
A csenyétei helyzet F. Havas Gábor
A cseppfolyós Hidroplasztik-ügy –kl– [Kozák László]
A csillagos házban Vajda Mihály
A csizma-paradigma Haraszti Miklós
A csőd kezdete Hajdu Tibor
A csodákról [Kisbali László]
A csodálatos lakásszaporítás Solt Ottilia
A csodálkozás esélyéért Gerle János
A csődök csődje Betlen Anna
A csomag 170 milliárdja eö [Eörsi János]
A Csömöri úttól a Filatori-gátig Lamberger Galina
A csontmező Orbán Ottó
A csontvázak számolgatása Janina Paradowska
A csúcs és a hegy menedéke Vajna János
A Csurka-eposz –szeg [Kőszeg Ferenc]
A Csurka-lázadás és az esés görbülete Révész Sándor
A Da Vinci-kód üzenete: nehéz napok előtt a Vatikán? Sándor Klára
A daráló
A debreceni dr. Mengele? S. [Solt Ottilia]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon