Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A bozgor megszólal Tamás Gáspár Miklós
A Brecker fivérek visszatérése [Maloschik Róbert]
A Brecker fivérek visszatérése Magyarországra Maloschik Róbert
A brit kormány és az IRA / Tocsogós képviselők / Elvben igen, gyakorlatilag nem (nl) [Neményi László]
A brüsszeli maraton után Kolschitzky Gaszton
A búcsú Morvay Bea
A búcsújáró lepkék viszontagságai Misi Márta
A budapesti független március 15-i megemlékezés és békés tüntetés szervezőinek nyilatkozata
A budapesti környezeti programról Fleischer Tamás
A Bukarest-szindróma Dorin Tudoran, Vladimir Tismaneanu
A Bukszár-ügy és az idő I. Révész Sándor
A Bukszár-ügy és az idő II. Révész Sándor
A Bukszár-ügy és az idő III. Révész Sándor
A bűnbánat politikája, a politika bűnbánata Stanislaw Radecki
A bűnjel: Heil Gorbacsov!
A bűnös csempe Újvárosi Viktor
A büntetések enyhesége [Kisbali László]
A búrkolbász akkor is búrkolbász marad Harmat Pál
A cápa éve Tatár György
A cél nem mindig szentesíti az eszközt
A cenzúra áldozatai Mink Júlia
A Charta körül Pomogáts Béla
A cigány tanulók adatainak követhetősége dr. Székely Iván
A cigányellenesség méréséről Dus Polett, Legát Tibor
A cigánykérdést is megoldják Haller István
A cigányok és a cigányzene térhódítása Hollandiában Maaike Meijer
A Cigarettás Pollágh Péter
A címzett ismert, de nem nyit ajtót Dorn Krisztina
A cinizmus alkonya? B. B. [Bíró Béla]
A citoyen Iványi Gábor
A civilek bajnoka Kálmán C. György
A civilizált, a csavargó, a rafinált és a balek Pulay Gergő
A civilizált, a csavargó, a rafinált és a balek Pulay Gergő
A civilizátor Meszerics Tamás, Mink András
A classic típusú Balaton szelet Balassa Péter
A Conducator zsidai Pelle János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon