Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Keleti arcvonal-módosítás Szent Iván éjén Zádori Zsolt
Keleti normák – nyugati igények
Keletnémet gyorsmérleg
Keletnémet párttörténet Vajna János
Kelet–Nyugat / Európai konföderáció / RMDSZ-konferencia / Expo / Bős / A kormány születésnapja p.é./nwa. [Pleszkán Éva–Nagy W. András]
Kelet–nyugati találkozó Budapesten
Kell egy párt! Révész Sándor
Kell ennél több áldás? Bashkim Shehu, Fron Nazi
Kell félnünk a farkastól? Völgyes Iván
Kell-e a szabad demokratáknak a világkiállítás? Bauer Tamás
Kell-e cigány iskola? –ster [Angster László]
Kell-e félni a németektől? –szeg [Kőszeg Ferenc]
Kell-e félni az oroszoktól? K. J. [Krausz Jenő]
Kell-e nekünk atomenergia? Valkó János
Kell-e nekünk atomenergia? Verrasztó Zoltán
Kell-e nekünk Suzuki? bauer
Kell-e nekünk világkiállítás? Bauer Tamás
Kell-e önálló érdekvédelmi szervezet Kovács Eszter [Szalai Erzsébet]
Kell-e tapétázni? K. F. [Kőszeg Ferenc]
Kellem és karizma Kőszeg Ferenc
Kellemes történet Radics
Kellene egy párt Magyari Nándor László
Keller Ferenc (1962)
Kémek, balekok, perek Meszerics Tamás
Kemény István 1925–2008 F. Havas Gábor
Kemény kezek éjszakája [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]
Kenedi János: A halál és a leányka Radnóti Sándor
Kényelmes-kínos alkotmányunk avagy: ha akarom, vemhes (kőszeg)
Kényelmi politizálás zzs [Zádori Zsolt]
Kenyércédulák / Hétfő Szijj Ferenc
Kenyércédulák / Vasárnap Szijj Ferenc
Kényszer Grecsó Krisztián
Kényszer vagy árulás? k [Kiss Ilona]
Kényszeredett szolgálat Csapody Tamás
Kényszerhíd F. Havas Gábor, Solt Ottilia
Kényszermosdatások Magyarországon Bernáth Péter, Polyák Laura

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon