Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Keszthelyi András: „...egy illúzió rabjai voltunk” Ádám Zoltán, Révész Sándor
Keszthelyi Zsolt tárgyalásai Haraszti Miklós
Készületlenül (Upor)
Készültségben Révész Sándor
Készültünk valamire, és vártunk valami Meglepetést, Lubomír Feldek
Két állásfoglalás a VII. ötéves tervről
Két április Bikácsy Gergely
Két Barthes Kálmán C. György
Két beadvány az RKP Központi Bizottságához Szőcs Géza
Két bemutató a Radnóti Színházban
Két beszélgetés Martos Gábor
Két dokumentum Litván Katalin
Két dologról egészen röviden Kende Péter
Két durva tárca szelíd gazdái (kőszeg)
Két észrevétel Yehuda Lahav cikkéhez Johann Till
Két év, két évforduló Aleksander Smolar
Két fal között Eörsi János
Két félidő Bikácsy Gergely
Két GYOSZ egy csárdában Bán Zsuzsa
Két hónapja a szakadék szélén… Zaválnij Georgij
Két idegen szó: amnézia és normalitás Tamás Gáspár Miklós
Két intézkedés között Szabó Gábor
Két kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Kováts Albert
Két könyvről és az avantgárdról Bujdosó Alpár
Két lengyel szamizdat margójára Pályi András
Két lépés Keresztesi József
Két levél az önkéntes tagdíjfizetésről
Két magányos –szeg [Kőszeg Ferenc]
Két mondat a Sátánról Németh Gábor
Két művész, két világ Kovács Péter
Két nap, amely megrengette a világkiállítást Fényi Tibor
Két nem hivatalos művészeti kiadvány [Haraszti Miklós]
Két német tartományi választás / Elnökvadászat (–) [Neményi László], Vajda György
Két önépítés Magyarországon Nagy W. András
Két régi-új nemzet öt nap alatt – (az önkéntesség nacionalizmusa)
Két régi-új nemzet öt nap alatt – (az önkéntesség nacionalizmusa)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon