Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kedves levélírók, aggódó telefonálók! Solt Ottilia
Kedves Márta és Péter! Néray Kata
Kedves Miki! Kozák Gyula
Kedves Mink András! (Szabó Judit)
Kedves olvasóink és barátaink! –lt [Solt Ottilia]
Kedves Petri György! (Riegg Krisztina)
Kedves Solt Ottilia! (Dr. Horváth Judit)
Kedves Solt Ottilia!
Kedves Sonia Licht! Szilágyi Imre
Kedves Szabad Demokraták! (Kis-kis Vera)
Kedves Szerkesztők, (Tartsay János)
Kedves Törzsök Erika! (Iványi György)
Kedves uram, kedves mester, Descartes úr! Vekerdy Tamás
Kedves Zoli és Sándor,
Kedves Zoli és Sándor,
Kedves „Pécsi Zoltán”! B. Nagy Anikó
Kedves, ne félj, nem lesz semmi baj Ambrus Judit
Kegyetlen árva Tandori Dezső
Kék bársony (vagy amit akartok) bori
Kék kopogtató-cédulák
Kék léggömbök a rendőrtábornoknak gv– [Eörsi János–Garai Viktor], –eö
Kék sarok: OFÉSZ, piros sarok: MKM Tarr Péter
Kék sisakban K. M. [Kovács Miklós]
KeKeckedések Tálas Péter
Kékháj Vlagyimir Szorokin
Kelepce Zolnay János
Kelet kapuja, Szerencs A. Éva
Kelet népe Teslár Ákos
Kelet-Berlin még megvan Havas Fanny
Kelet-Európa a vizesárokban Ara-Kovács Attila
Kelet-Európa Lengyelország nélkül? Wojciech Maziarski
Kelet-Európa miniszterelnöke / Antall doktort az SZDSZ élére! / Anyám tyúkja / Helyet a nőknek a közéletben! (kl)
Kelet-európai barátnő Erdély Miklós
Kelet-galíciai pogromok Gabriele Lesser
Kelet-közép-európai atmoszféra Andrási Gábor
Keleten a helyzet fokozódik Kiss Ilona

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon