Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Rendőrök –t [Solt Ottilia]
Rendőrségi eljárás a katolikus ajándékirodalom ellen [Haraszti Miklós]
Rendőrségi híreim Rácz Péter
RENDŐRSÉGI KIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK Szerdahelyi Zoltán
Rendőrszociális piacgazdaság F. Havas Gábor
Rendőrterrorral a műfordítók ellen Gera Judit, Varga Orsolya
Rendszer(vissza)váltás? Gyurovszky S. László
Rendszer- és lobbyváltás Langmár Ferenc
Rendszereltolás… Makkai László
Rendszertartó demonstráció nwa [Nagy W. András]
Rendszerváltás egyházamban Kamarás István
Rendszerváltás után, másnaposan Csaba László
Rendszerváltás, demokrácia, értelmiségiek
Rendszerváltás? (Szabó Ágnes)
Rendszerváltás? Vág Veronika
Rendszerváltó akadályverseny
Rendszerváltó kálvinisták Váradi Monika Mária
Rendszerváltozás A-tól Gy-ig Barna Imre
Rendszerváltoztatás – rövid tanfolyam / Magánüzenet – övön alul kőszeg
REORG-ra várva L. F. [Langmár Ferenc]
Repeta
Republikánus elmélkedések Kovács Gábor
Repülő egyetem csoportdosszié Szilágyi Sándor
Rés a vajban Révész Sándor
Restaurálók és reprivatizálók Juhász József
Részlet Demszky Gábor főpolgármester beszédéből
Részlet egy 1989-es holland interjúból
Részlet Köllő János közgazdász tanulmányából
Részlet Kóródi Mária parlamenti hozzászólásából
Részlet Modor Ádám 1995. január 25-én Kuncze Gábor belügyminiszterhez írt nyílt leveléből
Részletek az ukrajnai OGPU 1933. május 22-i titkos parancsából
Részletek egy titkos tanulmányból Miklóssy Endre
Részvényesek a kézben –lf– [Langmár Ferenc]
RÉTEGEK INTERAKCIÓJA Vásárhelyi Judit
Réteges tüntetés S. O. [Solt Ottilia]
Retrotópia. A kritikai gondolkodás primitív fordulata Rév István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon