Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az 1956-os Intézet első 10 évének története – Az első Fidesz-kormány garázdálkodása (1998–2002)
Az 1956-os Intézet első 10 évének története – Az első Fidesz-kormány garázdálkodása (1998–2002)
Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatainak hiteles névsora Szakolczai Attila
Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatainak hiteles névsora Szakolczai Attila
Az 1958-ban bemutatott filmek
Az 1959-ben bemutatott nagyjátékfilmek
Az 1962-ben bemutatott magyar játékfilmek
Az 1963-ban készült játékfilmek
Az 1968-ban bemutatott nagyjátékfilmek
Az 1970-ben bemutatott játékfilmek
Az 1971-ben bemutatott játékfilmek
Az 1972-ben bemutatott játékfilmek
Az 1973-ban bemutatott magyar filmek
Az 1974-ben bemutatott filmek
Az 1974-es budavári szoborlelet Marosi Ernő
Az 1974-es szekfűs forradalom Antonio Reis
Az 1975-ben bemutatott magyar filmek
Az 1976-ban bemutatott magyar filmek
Az 1977-ben bemutatott magyar filmek
Az 1978-ban bemutatott magyar filmek
Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 232. paragrafus
Az 1979-ben bemutatott magyar filmek
Az 1980-ban bemutatott magyar filmek
Az 1981-ben bemutatott magyar filmek
Az 1982-ben bemutatott magyar filmek
Az 1983-ban bemutatott magyar filmek
Az 1984-ben bemutatott magyar játékfilmek
Az 1985-ben bemutatott magyar filmek
Az 1986-ban bemutatott magyar filmek
Az 1986-os március 15.
Az 1987-ben bemutatott magyar filmek
Az 1988-ban bemutatott magyar filmek
Az 1989-ben bemutatott magyar filmek
Az 1992-es év kiállításai Szabó Júlia
Az a fekete folt Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]
Az a legény, aki… lt [Solt Ottilia]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon