Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Atomvita Nagy Ágoston
Atom–alap–juttatás Langmár Ferenc
Átszállójegy süllyedő hajóra [András Ferenc]
Áttörés solt
Átúsztatott mítoszok Révész Sándor
Átutazó ellen Gadó György
Átváltozások – a megszelídült „To(po)rgyán” Mink András
Átvilágítatlanul Ruff Tibor
Átvilágított polgárok Mink András
ATYA-GATYA, HÁT TÉNYLEG, OKTÓBER 14.,1944, LONDON Sánta Mária Éva
Atyáskodás és kiszorítósdi Molnár Emilia
At’ žijí madari – Éljenek a magyarok! Peter Uhl
Audiencia Gyurovszky S. László
Augusztus 20. K. F. [Kőszeg Ferenc]
Augusztus 20.: a szovjet alkotmány ünnepe? Kiss Ilona
Augusztus huszadika üzenetei Kádár Péter
Auschwitz eljött Budapestre – czki – [Gyekiczki András]
Auschwitz és Baracska Neményi László
Ausztria csak az osztrákoké? Kolschitzky Gaszton
Ausztria megköszöni Földvári Zsuzsa
Ausztria: állam a lapokban (z–i) [Zádori Zsolt]
Ausztromazochizmus? Fényi Tibor
Autómentes övezet Zaja Péter
Autópálya-csomópontok a semmibe? Szummer Csaba
Autoriter kormányzás, európai válság, politikai hitelesség Ádám Zoltán
Avantgarde ’72 (Kresalek)
Avanti popolo! Mink András
ÁVÜ-csomagterv önkormányzatoknak Szőke Zsuzsa
AWACS repülőgépek a magyar légtérben Király Béla
AWACS-ügyek, amerikai külpolitika Neményi László
Ayr Mail Tandori Dezső
Az (eddig) utolsó orosz birodalom tündöklése és bukása Vajda Mihály
Az 1944-es háborús év – kiállítás Bécsben (H) [Harmat Pál]
Az 1947-es választások Böhm Vilmos
Az 1956-os forradalom és szabadságharc pesterzsébeti eseményei Marossy Endre
Az 1956-os forradalom és szabadságharc pesterzsébeti eseményei Marossy Endre

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon