Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB számú határozatából
Az Alkotmánybíróság május 1-jei ajándéka Eörsi János
Az Alkotmánybíróságról szóló új szabályozás elemzése
Az alkotmányellenes diszkrimináció fogalma és a kárpótlási törvény Eörsi Mátyás, Kis János
Az alkotmányi és az állami semlegesség összefüggéseiről Ádám Antal
Az alku tárgya a környezet védelme Négyesi János
Az állam betegei vagyunk Seres László
Az állam és a sarki ABC illetékessége Bóc Imre
Az állam joga és a polgár joga Kőszeg Ferenc
Az állam mi vagyunk Bányai Péter, Saszet Ágnes
Az állam titkos jövedelme Bóc Imre
Az államfő hatalma Tölgyessy Péter
Az állami ember és a szocializáció Vágvölgyi B. András
Az államlady Neményi László
Az államosított sport romjain Dr. Nádori László
Az államosított templom esete Dési János
Az állampolgár ugat, a kormányzat halad
Az állatorvosi herélt Révész Sándor
Az álnok ellenzék obstruálni akarja a jóságos kormánypártot, de aztán minden jóra fordul –efhá– [F. Havas Gábor]
Az álomszép azúrkék Sonnevend Júlia
Az alsó-szászországi választás, és ami utána jön
Az alternatív pedagógia posztszocialista győzelme Sáska Géza
Az alternatív választási törvényről Kozák Gyula
Az alternatívák nyomorúsága Eörsi István
Az aluljáróbeli könyvárusításról (Vargha Márton)
Az amatőrség elvesztése Rónai András
Az amerikai barát [Bori Erzsébet]
Az amnesztia Szakolczai Attila
Az analitikus marxizmus kísérlete Szalai Miklós
Az angol vendég (Sinka Erzsébet)
Az Antall-kormány nem létező ifjúságpolitikája –epe–, –pp–
Az Antall-korszak gazdaság­politikájának vonzásában Tardos Károly
Az antikommunizmus jövője Tamás Gáspár Miklós
Az antimindenes Révész Sándor
Az antipolitikus politikus Bozóki András
Az antiszemitizmus és a fiatal elit az 1990 utáni Magyarországon Kovács András

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon