Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az a megoldás, hogy nincs megoldás Révész Sándor
Az a nyak nem fáj, ha lefelé fordul a fej Hajdu István
Az a szép fényes nap
Az AB Hírmondó politikai esszéi és publicisztikái Szilágyi Sándor
Az abortuszkérdés rövid kronológiája
Az abszolút erkölcs haragos főpapja Yehuda Lahav
Az abszolút film krónikája Bikácsy Gergely
Az abszolút monarchiától az alkotmányos monarchiáig Rikardó Dávid [Bokros Lajos]
Az abszolút monarchiától az alkotmányos monarchiáig Rikardó Dávid [Bokros Lajos]
Az abszolút monarchiától az alkotmányos monarchiáig Rikardó Dávid [Bokros Lajos]
Az Ádám köldökére hangolt világegyetem Galántai Zoltán
Az addiktológus a nyugati ember vudu-papja? Peter Cohen
Az adóellenőr Halasi Zoltán
Az adományozást gyakran kíséri rablás [Kisbali László]
Az adósságválság jubileumán Langmár Ferenc
Az afféle egyszerű vélemény nem tény!
Az afgán szindróma
Az agrárcsoda vége és a tulajdonreform Juhász Pál
Az agrárium különössége Fertő Imre
Az agrárpolitika és az élelmiszer-gazdaság válsága Lányi Kamilla
Az agresszorok kiegyezése? Juhász József
Az agyonütött vagyonadó Eörsi János
Az ajatollah halála Udvarhelyi Zsolt
Az Akadémia diszkrét bája Polónyi István
Az akadémia mint lordok háza, a doktori cím mint kutyabőr Prugberger Tamás
Az akasztói Colosseum Ficsku Pál, Zádori Zsolt
Az Akasztottakról Kisbali László
Az aktuális nagyprivatizációs tervek eö [Eörsi János]
Az alamuszi napszám Kun István
Az alapeset Kálmán C. György
Az alapötlettől az Alapprogramig Zádori Zsolt
Az alapszabály-készítés – szenvedélybetegség [Kőszeg Ferenc]
Az áldozat füstje Bikácsy Gergely
Az Alföldön Dr. Csatári Bálint
Az algériai tragédia Kovácsy Tibor
Az alkotmány zsarnoksága Krokovay Zsolt

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon