Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Amnesty Democrational Malina János
Amnesty national Eörsi János
Ananké Kőszeg Ferenc
Andersen halott Kálmán C. György
Andor bácsi spulnija Kovács Éva
Andor Mihály: Rendszerváltás Dimbesdombon Liskó Ilona
André Kertész
Andrej Szaharov száműzetésének kezdete és vége Alekszandr Gribanov
Andy Warhol Perneczky Géza
Anglia / Délszláv válság / Kriptoszemét / Fidesz úr és Narancs asszony / Kínvallás / Rükvercvizsga (oi–jj) [Orosz István–Juhász József], R. S. [Révész Sándor]
Anglia: Elit és populáris nézetek Martyn A. Bond
Angola magánya Kovácsy Tibor
Angola, az ígéretek földje Pál Attila
Angolok Bikácsy Gergely
Angyal István búcsúlevele [Eörsi István]
Angyal István búcsúlevele [Eörsi István]
Angyal szállt le Babilonba Solt Ottilia
Angyali álmok Regős Zsuzsa
Angyalok – mégis Szabó T. Anna
Anna és Hanna Bikácsy Gergely
Anna Frank és Radnóti Miklós Vég Gábor
Anna, az együttműködő Solymosi Bálint
Annak, akit illet Jászi Oszkár
Annektált zsidók a szovjet érdekszférában Gereben Ágnes
Anno 1994 Neményi László
Anorexisztencializmus Tandori Dezső
Antall után Solt Ottilia
Antall, a világjáró Meszerics Tamás
Anti, avagy a Dunától a Gangeszig és vissza Sajó László
Anti-Godot Tandori Dezső
Antiliberális fordulat a mezőgazdaságban Merkei Attila
Antiszemitizmus az első világháború Magyarországán Bihari Péter
Antitotalitariánus forradalom [Kisbali László]
Antitótok Mink András
Antonescu redivivus! ara-kovács
Antonia Grunenberg Hannah Arendt und Martin Heidegger című könyve

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon