Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Alkotmányos jogsértés? Tamás Lajos
Alkotmányos magánsérelem Mink András
Alkotmányos önkény? Ara-Kovács Attila
Alkotmányosság Délkelet-Európában Nenad Dimitrijevic
Alkotmányozási végjáték Arató András
Alkotmányt sért a földtörvény? eö [Eörsi János]
Alkotói díj
Állam és Irodalom Tábor Ádám
Állam és művészet Hajdu István
Állam, egyház – államegyház?
Állam, egyház, államegyház Rádai Eszter
Államalapítás Belgrádban Juhász József
Állambiztonság és pszichológia Révész Béla
Állambiztonsági kisszótár
Államellenes és gyűlöletkeltő solt
Állami agyonkezelés –lt [Solt Ottilia]
Állami cinizmus L. F. [Langmár Ferenc]
Állami garancia nélküli Expót? L. F. [Langmár Ferenc]
Állami Honvédelmi Bizottság Sztálin elvtársnak
Állami Honvédelmi Bizottság Sztálin elvtársnak
Állami Honvédelmi Bizottság Sztálin elvtársnak
Állami Honvédelmi Bizottság Sztálin elvtársnak
Állami jogtiprás és a jogállam tehetetlensége Neményi László
Állampolgári kezdeményezés új törvény kidolgozására
Állampolgárság és nemzeti identitás Jürgen Habermas
Állampolgárság határon innen és túl Kopper Ákos
Államszervezetünk fejlesztéséről Sárközy Tamás
Államtitkár vád alatt
Államünnep Zolnay János
Államvédelmi kft. Gyurovszky S. László
Állapot-, mód- és okhatározók Babusik Ferenc
Állapot-, mód-, és okhatározók Babusik Ferenc
Állapotok Szöllősi Mátyás
Állásfoglalás
Állásfoglalás Szabad Kezdeményezések Hálózata
Állásfoglalás Szabad Kezdeményezések Hálózata

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon