Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Alagútban, zsákkal Bikácsy Gergely
Alain Finkielkraut válasza
Aláírásgyűjtések
Aláírók B. T. [Bauer Tamás]
Aláírom Magyar Fruzsina
Alapítványi iskolák Garai Viktor
Alapjárat Térey János
Alapjövedelem: alap, amelyre építhetsz Erőss Gábor
Alapszabály(okkal) vagy ok nélkül O. Kovács Attila
Alattvaló helyett szabadon szerződő, szabadon szerveződő munkavállaló
Albán bánatok Bashkim Shehu
Albániáról – másképp T.G.Á. [Tóth Gábor Ákos]
ALBUM AMICORUM Kőszeg Ferenc
Áldozatok
Alekszandr Majorov tábornok Kun Miklós
Alekszej Ivanovics Szlapovszkij…
Alexandria / Június 16. / Szovjet kivonulás / Egy Kupa Unicum pé/nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]
Alföldi szóvirágok Bozóki András
Algéria fegyverben Kovács Miklós
Algéria: A „titkos háború” Tálas Péter
Algéria: üdvösségre várva / Az utolsó bölény / Krím, Kirgizisztán: Moszkvát választjuk? Halász Iván, Takács M. József
Alibicserék Ádám Zoltán
Alíz Gulyás József
Alíz Gulyás József
Alíz ma tíz Tandori Dezső
Alkalmassági vizsga / Kisebbségben / Neoszlávia / A FÁK árnyékában –ys–
Alkalmazott haláleset
Alkalmazott haláleset
Alkalmazott lélektan és reformpedagógia 1945 után Sáska Géza
Alkalmazott lélektan és reformpedagógia 1945 után Sáska Géza
Alkalmi rigmusok Kertész Imre köszöntésére Ferencz Győző, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Spiró György
Alkotmány a magasban
Alkotmánybíróság / Expo / Kakukktojás / Bős, Nagymaros, Kisköre / Quayle, Genscher, Kravcsuk pé./nwa. [Pleszkán Éva–Nagy W. András]
Alkotmánybíróság a fürdőkádban Sajó András
Alkotmányos akarat Bashkim Shehu, Edlira Hoxholli
Alkotmányos állam – semleges állam Mink András

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon