Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A „másik Irak” hangjai nwa [Nagy W. András]
A „második” bankreform kezdete? Spéder Zoltán, Várhegyi Éva
A „másság” ellen Tamás Gáspár Miklós
A „meggyőződés” rabja Mink András
A „mély link” Bodó Balázs
A „múlt legyűrése” vagy német bűntudat? Kőszeg Ferenc
A „nagy” Nemzeti Lakáspolitikai Koncepció Matern Éva
A „negyvenes” Szalai Júlia
A „nemzeti oldal” Kende Péter
A „nem”-béli K. úr Pór Péter
A „nem”-ek arca Révész Sándor
A „nem”-ek arca Révész Sándor
A „nem”-ek szejmje Tálas Péter
A „Nyugat” jövője Conor Cruise O’Brien
A „Párt” kettős természete Szabó Miklós
A „Párt” kettős természete Szabó Miklós
A „Párt” kettős természete Szabó Miklós
A „Pelikán”-dossziéból Dalos György
A „politikailag helyes viselkedés” joga Halmai Gábor
A „reform”-tól a „továbbfejlesztés”-ig vagy a reformig? [Kis János]
A „rendkívüli” –zz– [Zádori Zsolt]
A „seriffjelölt” Bernáth Bea
A „sivatag” és az ő „oázisai” Könczöl Csaba
A „Souterrain” avagy az inverz rekonstrukció Forgách András
A „szabadnépesek” Eörsi László
A „tiltott”-ból a „tűrt”-be Révész Béla
A „Tőkés-ügy” B. B. [Bíró Béla]
A „torlaszoló többség” Yehuda Lahav
A „vasgárdista” és „románista” cikkek Mircea Eliade
A „Villám” után / Ez (még) nem erőszak! / Piknik a csatatéren B. B. [Bíró Béla], B. G. [Bódis Gábor], V. Gy. [Vajda György]
A „VMDK-stratégia” Csorba Béla
A „Wesselényi” csoport, 1956 Eörsi László
A(tta)kció-hétvége Iványi Gábor
A, mint Attenborough Szilágyi Andor
Abortuszháború Lengyelországban Tálas Péter
Abortuszháború Magyarországon –t [Solt Ottilia]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon