Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A változások esélyei az NDK-ban
A város ereje Révész Sándor, Zolnay János
A város és a filozófus Babarczy Eszter
A város és a szabadság Seres László
A Város, avagy lesz-e közép-európai talk show György Péter
A várost megszállta a sátán Anna Bikont
A varsói stratégia
A várva várt vereség Bódis Gábor
A vasököl és a Szentjobb zzs [Zádori Zsolt]
A vastag vonalról (Domány András)
A Vatikán keleti politikája Magyarországon Wildmann János
A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezetének fölhívásából
A védtelen ország Borsányi András
A vég kezdete? Kőszeg Ferenc
A végig nem gondolt lépés Révész Sándor
A végrendelet (lt) [Solt Ottilia]
A végső kétségbeesés órája – A „politikai marketing stratégia” nyomorúsága
A végső kétségbeesés órája – A „politikai marketing stratégia” nyomorúsága
A Végvári-ügyről
A véletlen egybeesés Eörsi János
A vendégmunkás a legállandóbb Hárs Ágnes
A vér joga –szeg [Kőszeg Ferenc]
A vér politikái Szilágyi-Gál Mihály
A vereség beismerése Litván György
A vereség jele Ungváry Rudolf
A vereség után Kovács András
A veszteség terhei Langmár Ferenc
A veszteség tortája Vargha Márton
A vétó végnapjai E. J. [Eörsi János]
A vezércsel Wojciech Maziarski
A Videoton-jelenség E. J. [Eörsi János]
A víg esztendő emberei Eörsi János
A vihar kapujában Solt Ottilia
A vihar kapujában Kőszeg Ferenc
A VIKSZ-törvény végrehajtásáról
A világ így ér véget? Bori Erzsébet

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon