Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A világ ma
A világegyetem humanista vezére Gordon Zsuzsa, –g [Kőszeg Ferenc]
A világnak tüköre – a sevillai világkiállítás Mink András
A villanyszámla mint nemzetiségi sajátosság Lásztity Péter
A virtuális ágymegszüntetéstől a kórház-átalakításig zzs [Zádori Zsolt]
A Viscogate
A visszanyert katedra / Útban Bangkok felől / Tisztelet Andrásfalvy Bertalannak nwa [Nagy W. András]
A visszaszámlálás megkezdődött Kis János
A vitának nincs vége Pőcze Gábor
A vitának nincs vége Pőcze Gábor
A vitás pontok (eö) [Eörsi János]
A vitatott elévülés Mink András
A vízpótlás tünékeny joga Eörsi János
A vizsgálat folyik Leon Kieres
A vizsgálat nem zárult le, ne felejtse el! E. J. [Eörsi János]
A vízumbarakk Bódis Gábor
A Vödrös Brigád Révész Sándor
A vörös és fekete fasizmus lényegi azonossága Jean-François Revel
A Vörös Félhold üzenete Bikácsy Gergely
A Vörös Hadsereg magyarországi hadjárata 1956-ban Molnár György
A Wallenberg-ügy
A Westminster-akció Lenkei Gábor
A Whitewater-ügy – a botrány dagad / Szemfényvesztés? / Szuperkémek és bürokraták Bíró Béla, nl [Neményi László], tp [Tálas Péter]
A Wittner-jelenség Eörsi László
A XIII. Kongresszus Gheorge Ursu
A zápult aranytojás zádori
A zarándok politruk –g [Kőszeg Ferenc]
A zárszámadás mint állatorvosi ló Eörsi János
A zászló és a lámpás Zádori Zsolt
A zavar ereje Szegő János
A zavaró tényező R. S. [Révész Sándor]
A zen-lófogadás dala Tandori Dezső
A zene és a rút kzs [Kárpáti Zsuzsa]
A zoknid, ha lecsúszik…! Fron Nazi
A zöld sziget Bikácsy Gergely
A zsák, a folt meg Bibó István / Érzelmek iskolája / Nemzetliberalizmus nwa [Nagy W. András]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon