Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A tüntetések margójára
A tüntetések margójára
A Turul szárnyai alatt –t– [Solt Ottilia]
A túzok esélye Révész Sándor
A váci éhségsztrájk Hegedűs B. András
A váci éhségsztrájk Hegedűs B. András
A vád tanúja / Ami sok, az sok / Német szocdemek Achilles-sarka [Neményi László]
A vadasmártás íze Rakovszky Zsuzsa
A vágás helye Nagy Gabriella
A vágy szükséglete [Kisbali László]
A vágy tárgyai Dékei Kriszta
A vágy titokzatos tárgya Bossányi Katalin
A vagyont akarni is kell! E. J. [Eörsi János]
A Vajdaság nem Koszovó Borsányi András
A Vajdaság nem Koszovó Borsányi András
A Vajdaságban egyre nagyobb az elégedetlenség Csorba Béla
A vak murmutér Banga Ferenc, Parti Nagy Lajos
A váláspontok közelednek Révész Sándor
A választás kormánya (kőszeg)
A választások tétje és a liberális esély Kende Péter
A választásokig senki nem fog dönteni Eörsi János
A választóvonalak viszonylagossága Nánay István
A Vallai a.j.
A vallás és a Nyugat Peter L. Berger
A vallásszabadság és a katonai szolgálat kérdése Magyarországon Dignitatis Humanae Bizottság
A valóban létező publicista Eörsi István
A valóra vált csodák éve Csillag István
A valóság és annak képi mása Bori Erzsébet
A valóság ismerete nélkülözhetetlen… Solt Ottilia
A valóság kutatója: Liskó Ilona (1944–2008) Csákó Mihály
A valóság ördöge Bán Zoltán András
A valóság szürrealizmusa Kováts Albert
A válság (ma)gyarló gárdája György Péter
A válság dicsérete Konrád György
A válságbőség zavara –t. [Solt Ottilia]
A változás jelei? Timár Katalin

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon