Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az emberiség ellenségei Fehér Dániel [Iványi Gábor]
Az embernek kell egy filozófia (1987) Konrád György
Az emigráció tanítómestere Koncz Lajos
Az emlékezés fel­a­data Laczó Ferenc
Az emlékezés formái két regényben Szűcs Teri
Az emlékezéstől a szembenézésig
Az emlékezet közös többszörösei Krusovszky Dénes
Az emlékmű Vitalij Moszkalenko
Az én demokratikus vezetési stílusom… Roland Hofwiler
Az én emlékművem Forgách András
Az én hátam nem híd Balla D. Károly
Az én házam, az én vágyam Szalai András
Az én házam… Csányi Kinga
Az én történetem, a te történeted: a mi történelmünk Gábor György
Az endrétlen Ságvári
Az endrétlen Ságvári
Az éntől az őkig László Emese
Az építéstől a leépítésig és vissza Daniel Vighi
Az építész álma Bojár Iván András
Az építész hídja Nagy Bálint
Az építészeti szépség maradványai Magyarországon Janáky István
Az építők elzálogosított székháza Szőke Zsuzsa
Az érdekegyeztető 9 milliárd Eörsi János
Az Érdektelenség és a Komorodás Kora Sík Endre
Az érdekvédelem válsága – avagy a vasember és az ő kalapácsa Mink András
Az erdélyi ellenírók
Az erdélyi kérdés Molnár Gusztáv
Az erdélyi kérdéstől az európai kérdésig Gabriel Andreescu
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentései
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen
Az erdészet föltámasztása Oravecz Imre
Az érem két oldala Tomka Miklós
Az erény meg a bűn meg a csók meg a vér Radnóti Sándor
Az éretlen alálnokok révész
Az érett Eörsi Bán Zoltán András
Az erkölcs és a fazon Laki Mihály

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon