Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az antitotalitarizmus eredete Pálfalvi Lajos
Az antropikus elv lehetséges világmodelljei Marosán György
Az anyaghoz Borbély Szilárd
Az apa Ljudmila Petrusevszkaja
Az Apokalipszis gyermekei Bikácsy Gergely
Az araboktól elveheted, bár adják maguktól
Az araboktól elveheted, bár adják maguktól
Az aranyhal Péterfy Gergely
Az arányos képviselet és a demokratikus államirányítás művészete Quentin L. Quade
Az arányos képviselet mint probléma Guy Lardeylet
Az ardennes-i erdő Bori Erzsébet
Az argentin puccs végtelen története Kovácsy Tibor
Az árnyék visszája –na– [Nagy W. András]
Az árpádsáv tegnap és ma Závada Pál
Az ártatlanság félelme Magyar Istán
Az árulás dicsérete Vajna János
Az ÁSZ kontrája E. J. [Eörsi János]
Az ÁSZok önmagukat jutalmazták Langmár Ferenc
Az aszpirin-teszt Gerevich József
Az ÁSZSZ a pakliban Zádori Zsolt
Az ÁSZSZ a pakliban Zádori Zsolt
Az asztalostól az antennáig Cs. Kádár Péter
Az asztrobiológia fantomja Galántai Zoltán
Az átmenet és az EU között Csaba László
Az átmenet lezárult, örökítsük meg Sajó András
Az átvilágítás elmarad
Az Autonóm Szakszervezetek megjegyzései (Dr. Borsik János–Főcze Lajos)
Az autonómia esélyei Kisbali László
Az autonómia filozófusa Papp Zoltán
Az autonómia kísértései Solt Ottilia
Az ÁVO titka (újvárosi–kőszeg)
Az AWACS-kérdés terjedelme a különböző napilapokban március 16–19.
Az az édes nyál a szánkban… Bori Erzsébet
Az e-demokrata elnök Mikecz Dániel
Az E.T.-k egyetemes kriptográfiája Galántai Zoltán
Az ecloga nem számít Kertész Péter

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon