Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az ismeretlen társadalmi preferencia és az újrakezdés esélye (lábjegyzet Zolnay János cikkéhez)
Az ismertség nem előny
Az ismétlés családja Hajdu István
Az Istentől eltalált ember Babarczy Eszter
Az István, a királyról elfeledkeztünk Beszélő
Az iszlám kapcsolat Rostoványi Zsolt
Az iszonyat „látképei” Sebők Zoltán
Az ítélet Nagy Imre és bűntársai ügyében
Az ítélet vitáiból
Az izraeli fordulat Vajna János
Az LMP védelmében
Az LMP végjátéka
Az M. O. kiadó Kőszeg Ferenc
Az MDF a kormány hányódó hajóján Mink András
Az MDF jogi bizottságának szakvéleménye
Az MDF miskolci szervezete elnökségének
Az MDF Pedagógiai Kollégiumának véleménye az oktatási törvény koncepciójáról dr. Dobos Krisztina
Az MDF-szellemiség
Az MHSZ is sorra kerül? –dg– [Demszky Gábor]
Az mi? Nagy Bálint
Az MSZMP és az 1956-os "népfelkelés"
Az MSZMP és az 1956-os "népfelkelés"
Az MSZMP két útja Révész Sándor
Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása
Az MSZOSZ kongresszusa Eörsi János
Az MSZP avagy a szocialista hullámvasút Neményi László
Az MSZP és a szabad demokraták Bauer Tamás
Az MSZP halálos egészsége
Az MSZP halálos egészsége
Az MSZP megtalálta a felelősöket Sz. M. [Szabó Miklós]
AZ MSZP-frakció és a munkásosztály Vass István
Az MSZP–MSZOSZ-alku [Zádori Zsolt]
Az NDK-ellenzék válasza Adam Michniknek
Az Óbudai Társaskör Kováts Albert
AZ OÉT és a munkavállalók Szilágyi Sándor
Az ökológiai katasztrófa nem jogi vita tárgya Tuba Lajos

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon