Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az okos lány Bauer Tamás
Az olajfák alatt, a háború árnyékában Christopher de Bellaigue
Az öldöklő angyal tövében Nagy László
Az olimpiász tanulságai [Kisbali László]
Az Olvasótáborról
Az önbecsapás kilátásai [Kisbali László]
Az öngyilkos expanzió Nagy Atilla Kristóf
Az öngyilkos merénylő dala Erdős Virág
Az önként távolodó Majoros Sándor
Az önkorlátozó szövetséges Szőke Zsuzsa
Az önkormányzat ugyanerről
Az önmaga ellen lázító könyv
Az önmaga ellen lázító könyv
Az önmagába visszatérő ösvény Szalai Erzsébet
Az önmarcangolás határai Illés Iván
Az önmérséklet garanciái Hack Péter
Az Onódy-ügy, 1964 Tischler János
Az önök igazmondó barátai Solt Ottilia
Az önpusztítás karneválja Bíró Béla
Az önpusztító város Lukács András
Az önrendelkezés elve [Kisbali László]
Az Operaház fantomja Dalos György
Az optimista alternatíva körvonalai Csonka Dénes [Bauer Tamás]
Az órák és Rousseau Kálmán C. György
Az ördög halott Mesés Péter
Az öreg Gerő és „holdudvara” Baráth Magdolna
Az öregember mögött Bojár Iván András
Az Orenburg-különítmény, Huszárik Károly kormánya és a többiek…
Az Orfeó-botrány Dalos György
Az Orfeo-ügy Nánay István
Az óriás nem vész el, csak átalakul Solt Ottilia
Az Örley Kör Tábor Ádám
Az örök Anyégin Szőke György
Az örökkévalóság fölött érzett meghatódás rettenete Vitalij Moszkalenko
Az örökösök / E jelben győzni… / Nosztalgiametró / Szabadságot Csorba Bélának! nwa [Nagy W. András]
Az örökség Térey János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon