Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az öröm szubsztanciája D. Udvary Ildikó, Hajdu István
Az orosz demokrácia oldalán állunk Adam Michnik
Az orosz dilemma
Az orosz forradalom démonai –ksb– [Kisbali László]
Az orosz népi szex morfológiája Viktor Jerofejev
Az orosz parlament tündöklése és bukása Kun Miklós
Az orosz vörösbarnák faltörő kosa Kun Miklós
Az oroszlán barlangjában
Az Oroszlán után a Medvét is! Kiss Tibor
Az országot jelentő deszkán… solt
Az ortodox nacionalizmuson a sor Gabriel Andreescu
Az ORTT két határozata és az ORTT Panaszbizottságának egy állásfoglalása
Az ősi román földért [Ara-Kovács Attila]
Az össze(vissza) öltött burok éve Csillag István
Az összeomlás Vajna János
Az összes ünnep Lázár Bence András
Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás Kis János
Az Ostermann-akció [Solt Ottilia]
Az ostrom vége – I. rész Ungváry Krisztián
Az ostrom vége – II. rész Ungváry Krisztián
Az ostrom vége – III. rész Ungváry Krisztián
Az ostrom vége – IV. rész Ungváry Krisztián
Az osztják szótár Molnár Gál Péter
Az osztódás öröme Révész Sándor
Az osztrák neonácik Dalos György
Az otthonteremtés ígérete Bazsányi Sándor
Az Ottlik-emlékkönyvről
Az RMDSZ Kongresszusához
Az RMDSZ új vezetői [Ara-Kovács Attila]
Az SPD és a kormányképesség Neményi László
Az SRI nézőpontja az 1989-es sajnálatos eseményekről [Bányai Péter–Saszet Ágnes]
Az SZDSZ a lakástörvényről Pető Iván
Az SZDSZ becsülete Tamás Gáspár Miklós
Az SZDSZ és 1956 Litván György
Az SZDSZ hete / Hőmérő / Hétvégi interjúk / MSZP és MSZOSZ lt [Solt Ottilia]
AZ SZDSZ jogvédő szolgálatának kartotékjaiból (újvárosi–kőszeg)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon