Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Nemsokára Spiró György
Nemsokára Sztálin is eltűnik… Sándor László
Nemszabad bácsi évnyitója / A kínai kérdés / Keresztbe rendezés? nwa [Nagy W. András]
Nemtelen Nem Révész Sándor
Nemzet anyácskám, nő légy a talpadon! Mircea Dinescu
Nemzet és nemzetiség dr. Halabuk József
Nemzet, emlékezet, felvilágosodás – Széljegyzetek egy vitához
Nemzet, emlékezet, felvilágosodás – Széljegyzetek egy vitához
Nemzet, emlékezet, felvilágosodás – Széljegyzetek egy vitához
Nemzetbiztonsági szolgálatok Magyarországon Kőszeg Ferenc
Nemzeti csarnok Hajdu István
Nemzeti dal Orbán Ottó
Nemzeti dal Határ Győző
Nemzeti érdek úgy estefelé, egy hétköznapon lt [Solt Ottilia]
Nemzeti gondozatlanság Solt Ottilia
Nemzeti intermezzo Nánay István
Nemzeti irodalom [Kisbali László]
Nemzeti kultúra: megéri-e az árát? Wolfgang Meissner
Nemzeti nagylétünk – némi élfénnyel Hajdu István
Nemzeti nyelvek az Európai Unióban Beszélő
Nemzeti öncélúság [Kisbali László]
Nemzeti szocializmus Szlovákiában? Gyurovszky S. László
Nemzeti tévét!
Nemzeti ünnep, Budapest Rockenbauer Zoltán
Nemzeti vagy privát áremelés Eörsi János
Nemzetiségi autonómiák
Nemzetiségi helyzet nemzetiségi szemmel (Őri Tibor)
Nemzetközi Bartók Fesztivál K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]
Nemzetközi együttműködés – nemzeti biztonság Kondor Lajos
Nemzetközi kötelezettségek, nemzeti gátlások Neményi László
Nemzetközi normák, nemzeti keretek Barbara Trionfi
Nemzetpropaganda [Kisbali László]
Nemzettest és államérdek Sándor Eleonóra
Nép, csőcselék, vasököl Solt Ottilia
Nép, nemzet, aprópénz kf–lt–nwa [Kőszeg Ferenc–Solt Ottilia–Nagy W. András]
Népesedési megoldás „értelmiségi módra”? (Dr. Fehér Károly)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon