Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Ne legyen igazam!
Ne legyen igazam!
Ne mán, Mr. Dunkelstein! Tandori Dezső
Ne ölj! – csak ha megengedik… Halák László
Ne vigy’ minket a kísértésbe Láng László
Negatív tér Szász Katalin
Negatív üdvtörténet? Kozák Gyula
Négritude és fordított apartheid Pál Attila
Negropolisz Bori Erzsébet
Négy fal Borgos Anna
Négy futam Kovai Cecília
Négy kiállítás Kováts Albert
Négy kispróza Jász Attila
Négy klasszikus Kálmán C. György
Négy névtelen sírhant Vásárhelyi Miklós
Négy szín: fekete Tálas Péter
Négy vélemény a forradalom örökségéről
Négy-öt IFA összehajol F. Havas Gábor
Negyedik típusú találkozások Galántai Zoltán
Negyedszer is Kohl Neményi László
Négyszemközt Könczöl Csaba, Szőke Katalin
Négyszemközt a „rémmel” Krasztev Péter
Negyven dühös szociális munkás negyedelt uborkával Mezei György
Negyvenévi tetszhalál után… F. Havas Gábor
Negyvenévi tetszhalál után… F. Havas Gábor
Néha a csajok is úgy vannak vele… (borz) [Bori Erzsébet]
Néhány adat az első traktorról
Néhány babérlevél ifjú barátom koszorújába Eszik Alajos
Néhány cérnaszál, néhány kérdés, néhány pillanatnyi igazság Langmár Ferenc
Néhány ellenérv Mink András
Néhány figyelmeztető szó a román nacionalizmushoz Szabó Miklós
Néhány gondolat a deficitről Hagelmayer István
Néhány gondolat a rádióról László György
Néhány ismertebb ellenzéki személy rejtjelezett neve a belügyi megfigyelők feljegyzéseiben
Néhány kérdés Dr. Paskai Lászlóhoz Kisbali László
Néhány meggondolt gondolat Ungváry Rudolf

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon