Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Néhány szó a Közép-európai Egyetemről Mécs Imre
Néhány szó az egyetemesebb magyarságért Szenczei László
Néhány szó az egyetemi fokozatokról dr. Fáy László
Nehéz az élet és könnyű a jog –kl– [Kozák László]
Nehéz az elnök élete Konrád György
Nehéz eldönteni (Gadó György)
Nehéz ezt megmagyarázni –up– [Upor Péter]
Nehéz idők Barcsi János
Nehéz szülés F. Havas Gábor
Nehogy… –szeg [Kőszeg Ferenc]
Neinstand Haraszti Miklós
Nekem az a mániám… R. S. [Révész Sándor]
Nekem az Aczél megengedte… Révész Sándor, Szekfű András
Nekem elég Vas István
Nekem személyiségek kellenek Halász Tamás
Nekrológ a „megszűnő” Állami Egyházügyi Hivatal felett Iványi Gábor
Nekrológ az élőről Hegedűs B. András
Nekrológ egy kiadóért Hajdu István
Nekünk Dallas kellett! – avagy: Elemér, át vagyunk verve! –kozák–
Nekünk Expo kell! Borszéki Zsuzsa
Nekünk kvóta kell! A magyar mezőgazdaság és az uniós csatlakozás
Nekünk Weimar kell… Eörsi János
Nélküled Forgách András
Nélkülözhetetlen szakmai fogások Solt Ottilia
Nem révész
Nem a liberalizmus bukott meg Hegedűs István, Vásárhelyi Miklós
Nem adják a bankot! Eörsi János
Nem Amerikából, Székelyföldről jöttünk… Solt Ottilia
Nem az az üllő és nem az a kalapács Beke Pál, Deme Pál, Fényi Tibor
Nem az számít, amit az újságok írnak Kőszeg Ferenc, Neményi László
Nem azoktól kapják vissza…
Nem babra megy a játék Rényi Péter
Nem biztos, de nem is lehetetlen Ádám Zoltán, Neményi László
Nem csak dinnye­héj Torma Tamás
Nem csalás, nem ámítás Ó Pál
Nem csatlakoztunk egyetlen csoporthoz sem Zolnay János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon