Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Nincs apparátusom, csak írógépem Tamás Gáspár Miklós
Nincs civil a pályán Kiss Ilona
Nincs egy hely –up– [Upor Péter]
Nincs eladó kalasnyikovod? Skoda is jó lesz! Upor Péter
Nincs erőnk ilyen kockázatos vállalkozásra! Demszky Gábor
Nincs és nem is lesz… Kiss Ilona
Nincs háború, amelyben én lehetnék a defetista Révész Sándor
Nincs harmadik út Szabó Miklós
Nincs humorérzékem, (Szalai Pál )
Nincs igazság
Nincs igazság
Nincs jobb Ádám Zoltán
Nincs jobb, mint a legjobb Révész Sándor
Nincs kedvezmény Bukarest számára Ara-Kovács Attila
Nincs két lelkem, csak egy [Kisbali László]
Nincs közbeszélgetés… Mihancsik Zsófia, Révész Sándor
Nincs közönség – be kell zárni a Nemzeti Színházat! [Kisbali László]
Nincs különút! Bán Zsuzsa
Nincs másik tévéhíradó E. J. [Eörsi János]
Nincs még elboronálva Eörsi János
Nincs megállás Tamás Gáspár Miklós
Nincs meghátrálás John P. Walters
Nincs méltó halál egy haláltáborban Wizner Balázs
Nincs nagyobb siker a sikernél / Unió vagy koalíció? Gyurovszky S. László, Yehuda Lahav
Nincs nyakunkon Sztálin Jevgenyij Popov
Nincs semmi újság [Kisbali László]
Nincs új a nap alatt Bárány Gy. Péter
Nincs új a nap alatt Nádori László
Nincs válasz Eörsi István
Nincs vége a kritikának Bán Zoltán András
Nincs visszaút? Gyurovszky S. László
Nincsen többé geopolitikai helyzet Szabó Miklós
Nincsenek csodafegyverek
Nincsenek közös mítoszaink Staffan Carlsson
Ninoy, a mártír Kovácsy Tibor
No news – good news Orosz István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon