Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Nyílt levél a Hajdú Volán igazgatójához (Barna János)
Nyílt levél a Magyar Televízió elnökségének (Csoknyay Judit)
Nyílt levél az állítólagos „kemény mag”-hoz (Dömötör István)
Nyílt levél Csoóri Sándornak (Vánky Farkas)
Nyílt levél dr. Schamschula György országgyűlési képviselő úrnak
Nyílt levél Farkas Péternek, szabadulása alkalmából
Nyílt levél Farkas Péternek, szabadulása alkalmából
Nyílt levél Hamburger Mihályhoz Könczöl Csaba
Nyílt levél Ráday Mihályhoz (Szabó András György)
Nyílt levél Raffay Ernő Honvédelmi Államtitkár Úrhoz (Horváth Béla)
Nyílt levél törvényességért Kiszely Károly
Nyílt levelezőlap a létéért küzdő Beszélő-höz Orbán Ottó
Nyílt várospolitikát! L. G. É. [Litvánné Gál Éva]
Nyilvános tárgyalás – zárt ajtók mögött Alekszandr Danyiel
Nyírségi nővérszálló (mar-os) [Martos Gábor]
Nyitni kell Tardos Márton
Nyitnikék z. zs. [Zádori Zsolt]
Nyitótáncok Halász Tamás
Nyitott vagyonjogi kérdések –eö– [Eörsi János]
Nyitva van a jobb hátsó Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]
Nyolc év után ugyanazt Zbigniew Narkiewicz
Nyolcezer boltból kilencvenöt –lt [Solt Ottilia]
Nyolcvankilencezer-kilencszázötvenből tizenhatezren –lt [Solt Ottilia]
Nyomdász és publicista Radnóti Sándor
Nyomok Visky András
Nyomorszintek Mezei György, Sarlós Katalin
Nyompusztítók nyomában Ember Mária
Nyomtalanul Bauer Tamás
Nyugalomban az erő Nagy W. András
Nyugat-Szahara: már a remény is haldoklik Pál Attila
Nyugati állam – keleti gondokkal Dalos György
Nyugati eszköztár keleti bajokra? Dirk Wölfer
Nyugati Magyarfórum Könczöl Csaba
Nyugati mélység, keleti bőség André Szász
Nyugatiak lettünk (hábéa) [Hegedűs B. András]
Nyugdíj-levél Kemény István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon