Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az impotens vőlegény E. J. [Eörsi János]
Az Inconnu és az ABC/Arteria felhívása
Az indokolás bája Eörsi István
Az Infecundin-sztori, 1967 Tischler János
Az inflációs csapda Dr. Bóc Imre
Az Informáce o Chárte X. évfolyamának 12. száma
Az inga balra lendül Helga Hirsch
Az ingatlanok végessége és az isteni végtelenség Angster László
Az instrumentális ész kritikája Szabó Miklós
Az integráció dicsérete Ara-Kovács Attila
Az Inter-Európa Bank megúszta? L. F. [Langmár Ferenc]
Az intercisai jósdában Pallag Zoltán
Az internet anonim korszaka Galántai Zoltán
Az interpretált textus interpretációjának veszélyeiről (MTE)
Az intézményépítő Kende Péter
Az intézményépítő Kende Péter
Az intimitás nyomai a Sinistra körzetben Dánél Mónika
Az Ipolytól a Tiszáig Mezei István
Az Ír-szigeten mindenki ír Mesterházi Márton
Az Iraki Ellenzéki Erők 12 pontja
Az iraki háborútól a madridi konferenciáig Vajna János
Az írás női kromoszómái: Ulickaja esetei Simon Izabella
Az irgalom hete K. I. [Kiss Ilona]
Az irodalom doktorának, a hatvanadikra Várady Szabolcs
Az irodalomtanítás állapotáról Fenyő D. György
Az irónia rekordereként, farral a jövőnek Szilágyi Sándor
Az írószövetség József Attila Köre
Az írott szó morális jelentősége Szabó Miklós
Az irrealizmus ellen Szalai Pál
Az is bolond, aki…
Az iskola és a család Kovai Cecília
Az iskola hatalma [Kisbali László]
Az iskola humanizálása Fenyő D. György
Az iskola humanizálása Fenyő D. György
Az ismeretlen híd Ardó György
Az ismeretlen társadalmi preferencia és az újrakezdés esélye (lábjegyzet Zolnay János cikkéhez)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon