Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A beteg mint ember Upor Péter
A beteg mint ember Upor Péter
A betli pátosza Ádám Zoltán
A beugrató –solt
A bibliás fiatalember Bán Zoltán András
A bibliától a slendriánságig [Langmár Ferenc]
A birodalom kapujában Konrád György
A birodalom kapujában Konrád György
A birodalom visszavág Vajna János
A bizalomhiány mozzanata F. Havas Gábor
A bizonyíték újravizsgálata Arend Lijphart
A bizonyítékok szegény tárháza Eörsi László
A Bizottság R. S. [Révész Sándor]
A biztonság esélyei Gyarmati István
A biztos nyerő: Budapest –iJ– [Eörsi János]
A BKV alulnézetből Keller László
A Block-csoport kiállítása Szarka Zoltán
A blokkflótások tündöklése és bukása Neményi László
A bojkottált vagyonátadás –eö– [Eörsi János]
A Bokor üzenete
A Bokros-csomag Antal László
A bölcsek tanácsa védelmében Arató András
A Boldogság Szigete Boglár Lajos
A boldogtalan vég kezdete Ara-Kovács Attila
A boldogulók identitás­küzdelmei Feischmidt Margit
A bolsevikok a lelkiismereti szolgálatmegtagadásról
A bolygómérnökségig és tovább Galántai Zoltán
A bomlás irányai Zádori Zsolt
A bomlás virágai K. I. [Kiss Ilona]
A bordói „nem igazi cigányok” Durst Judit
A borotva éle Révész Sándor
A borotva élén Antal László
A borstörő, az elemző, a humoros, az ábrándos Kálmán C. György
A bosszú édes éjszakája Gyurovszky S. László
A botrány legalitása Kőszeg Ferenc
A Bourbonok nem felejtenek… solt

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon