Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
„Maga eltűnik, de mi itt maradunk” Andrei Schwartz
„Maguk a tények azok eléggé bizonytalan dolgok” Bazsányi Sándor
„Maguk kiénekelték a sajtot a holló csőréből” Kőszeg Ferenc
„Magyarország ma nem hibátlan ország” Zádori Zsolt
„Magyarország sikeres országgá lehet”
„Magyarországnak enyhítenie kell az adósságterheit…” Bauer Tamás, Kőszeg Ferenc
„Majd kijavítjuk, ha kell”
„Makacsul ragaszkodom hozzá” Vilana Pilinkaite
„Már érezzük is az illatát…” Horváth Zoltán
„Maradok a kaptafánál” Vidrányi Katalin
„Másfajta ember az, aki megfoltozza, megőrzi, és tovább használja a tárgyait…” Hajdu István
„Meddig akarunk kormányozni…” Mink András, Révész Sándor
„Meg akartam mutatni, hogy van megoldás” Mink András, Révész Sándor
„Meg akartam végre reformálni a rendszert” Váradi Júlia
„Meg lehet-e nyerni egy polgárháborút?” Kiss Ilona
„Megadjuk a tiszteletet” Kőszegi Edit, Szuhay Péter
„Megismer, Tanár úr, vagy tán elfelejtett már?…” Krasztev Péter
„Megölni őket egy kicsit durva megoldás” Magyar Elemér
„Mégse kellett vóna eljönni…” Gosztonyi Ágnes
„Megszűnt a 120 éves múltra visszatekintő társadalombiztosítás” Mink András, Révész Sándor
„MEGTANÍTOTTATOK RÁ, HOGY MERJEK EMLÉKEZNI” Tatár Babett
„Megváltok valakit is a filmjeimmel? Ugyan már!” Kiss Ilona
„Megy-é előbbre majdan fajzatom?” Orbán Ottó
„Méltatlan képtelenségek” Murányi Gábor
„Menjünk, igyunk valamit!” Zolnay János
„Mennyei pofátlanság” Kisbali László, Mink András
„Menteni nem tudjuk, ami történt, de bevallani igen…” Kovács Ágnes
„Mert elhagyatnak akkor mindenek” Sághy Miklós
„Mert én egy ilyen fantáziátlan alak vagyok…” Szebényi Cecília
„Mert rendszerváltozás csak egyszer volt” Rádai Eszter
„Meseszerű, de tudom, hogyan kell csinálni” Csáki Judit
„Mi a börtönben négy évig győztesnek éreztük magunkat” Bárdos András, Szakolczai Attila
„Mi a börtönben négy évig győztesnek éreztük magunkat” Bárdos András, Szakolczai Attila
„Mi az én fejem? Tanácsháza?”
„Mi az ördögről is beszél” Langmár? Szatmári Tamás
„Mi az, hogy magyar állam?” Nádori László

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon