Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
„Nemzeti kultúra”: nyitott vagy zárt? Perecz László
„Nincs adat”? Fényi Tibor
„Nincs az a szerelmes mozi…” Mátis Lilla
„Nincsen olyan felvilágosult tudás…” Laki Mihály
„Nincsenek szakaszvezetők és vezérőrnagyok” Dézsi Gábor
„Növeli, ki leplezi a bajt” Hanák Péter
„Nyilván engem is letartóztatnak” Kiss Ilona
„Ódzkodom a karizmatikus politikusoktól” Révész Sándor, Zádori Zsolt
„Oktass, hogy megőrizzem a törvényedet!” Török Monika
„Olajozottan működő haza” – olajválság küszöbén Vajna János
„Olyan ez, mint az autóvezetés” Rádai Eszter
„Olyan voltam mindig, mint a megcsalt férj” Rádai Eszter
„Önsorsrontó politikai tökkelütöttség volt” Mihancsik Zsófia
„Ördögi, vérforraló, aljas tett” Neményi László
„Örök Talaj” szeszélyei(?) Tandori Dezső
„Oroszország a szenvedélyem…” Kiss Ilona
„Oroszország a világtörténelem első országa, ahol például nincsen parasztság” Mink András
„Oroszország hatalmas lépést tett visszafelé” Szergej Kovaljov
„Országunk borús egén te lettél a remény” Bikácsy Gergely
„Összesen hatszor zártak ki innen-onnan” Rádai Eszter
„Öt háború épp elég” Vajna János
„Ott, ahol zsarnokság van…” Cs. Gyímesi Éva
„Ott, akkor és úgy…” Eörsi László
„Ötven forint sok egy csókért” Solymosi Bálint
„Ötvenhat csinált minket” Litván György
„Ötvenhat csinált minket” Litván György
„Óvatos derűlátással…” Zádori Zsolt
„Panaszbizottság voltaképpen nincs” Babarczy Eszter
„Panasznapra nincs szükség” Balázs Bálint, Bartal Csaba
„Passing”: Rebeka és a meleg büszkeség napja Horváth Kata
„Piros almák a Maroson…” Rakovszky Zsuzsa
„Piroska legalább megkérdezte” Pikó András
„Piszkos dolgok fognak történni…” Eörsi János
„Piszkosul élveztem az egészet” Révész Sándor
„Polgári” sajtó Révész Sándor
„Pontosan olyan jó kezelést kapott, mint Antall József” Angster László

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon