Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
„Nem író író, hanem olvasó író vagyok” Kiss Ilona
„Nem is voltam pénzügyes” Rádai Eszter
„Nem jó, ha egy filozófusnak életrajza van…” Rádai Eszter
„Nem kell föltétlenül veszekedni” Bretter Zoltán
„Nem kell heveskedni” Mihancsik Zsófia
„Nem kellene törleszteni” Neményi László, Révész Sándor
„Nem kérdés, hogy állami intézmény vagyunk” Mink András
„Nem kívántam a művészetből meggazdagodni”
„Nem lehet valaki egyszerre kint is meg bent is” Rádai Eszter
„Nem lehetett itt ülni, és várni…” (inka) [Mink András]
„Nem lesz egyszerű menet” Dékei Kriszta
„Nem mi vagyunk a legfontosabbak Oroszországnak” Kiss Ilona
„Nem minősítek!” Szőke Zsuzsa
„Nem nagy kunszt robbantásos merényletet elkövetni” Ara-Kovács Attila
„Nem szeretem a közgazdaságtanukat!” Eörsi János
„Nem szeretem a szenvelgést a politikában!” Gyekiczki András
„Nem szoktam sajnálni, ami megtörtént” Rádai Eszter
„Nem találják a kijáratot” Neményi László, Zádori Zsolt
„Nem tisztogatni jöttem…” Révész Sándor
„Nem tizenkilencre kellene lapot húzni” Mink András
„Nem tizenkilencre kellene lapot húzni” Mink András
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent…” Török Monika
„Nem tudjuk hova tenni” Szigeti István
„Nem túl sokat gondolkodom azon, hogy miért” Révész Sándor
„Nem vagyok egy Berzsenyi…” Petri György
„Nem vagyunk felkészülve az ilyen katasztrófákra” Zolnay János
„Nem vagyunk irredenták” Domokos Géza
„Nem vagyunk mi lábszagú, acsarkodó nemzet” –czki [Gyekiczki András]
„Nem volt egy másik Magyarország...” Mink András
„Nem volt egy másik Magyarország...” Mink András
„Nemcsak falak, oszlopok” Weiler Árpád
„Német csúcs” Dublinban
„Német csúcs” Dublinban Vajna János
„Németek a Champs-Élysées-n” [Ó Pál]
„Nemkívánatos jelenségek” és „ellenséges megnyilatkozások” a sajtóban I. Pór Edit
„Nemkívánatos jelenségek” és „ellenséges megnyilatkozások” a sajtóban II. Pór Edit

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon