Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A gyár, ahol élünk Tar Sándor
A gyerektelevíziózás chartája
A gyermekcse könnye N. M. B. [Nirman Moranjak-Bamburac]
A gyermekirodalom nagykorúsodása Boldizsár Ildikó
A gyermekvállalás időzítése a cigány nők körében Janky Béla
A gyermekvédelem teszi a dolgát Morvay Beáta
A gyilkolás egyszerű művészete (1949) Raymond Chandler
A gyilkosok közöttünk élnek Horia R. Patapievici
A GYIVI garzonháza Szabó Lívia
A gyógyítás megelőzése Gosztonyi Ágnes, Zolnay János
A gyógyító ellátás harmadik szereplője Bokor Judit
A gyógyszer fogyasztása (Z. ZS.) [Zádori Zsolt]
A gyöngyösi bírónő tisztessége Kőszeg Ferenc
A gyors profitszerzés (máshol) bevált szisztémája Bán Zsuzsa
A győzedelmes ecset
A győztes reszkető keze Könczöl Csaba
A győztesek törvénye Eörsi János
A gyűlölet gyertyái –solt
A háború csak jövőre ér véget Molnár Imre
A háború harmadik éve Eörsi István
A háború lehetősége, avagy a jó házasság Vörös István
A háború másod-unokatestvére Neményi László
A háborúnak vége, ugye? Ara-Kovács Attila
A Habsburg–Nagy-Magyar birodalom Szabó Miklós
A haderő-átalakítás hosszú távú programja
A hagyomány ereje / Hun volt, hun nem volt nl [Neményi László]
A hajbókoló tükör Demény Péter
A hajlékony Fidesz és a véres orr (I.) Révész Sándor
A hajlékony Fidesz és a véres orr (II.) Révész Sándor
A hajnali szarvas Szilasi László
A hajnali utas Szív Ernő
A hajsza vége? zolnay
A hála nem politikai kategória (kőszeg)
A halál meghaladása Bori Erzsébet
A halálbamenő élettársa Dalos György
A halálbamenő élettársa Dalos György

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon