Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A Ganz-MÁVAG halála ürügyén Benyó Pál
A Ganz-MÁVAG halála ürügyén Benyó Pál
A gazdaság demokratizálásának útjai Lukács János
A gazdaság demokratizálásának útjai Lukács János
A gazdaság demokratizálásának útjai Lukács János
A gazdasági és szociális program elé A szerkesztők
A gazdátlan társadalombiztosítás újabb kalandjai –lt [Solt Ottilia]
A gazt kapálni kell Révész Béla
A geometria költészete Kováts Albert
A Gerlóczy utcától a Gerlóczy utcáig Mink András, Rádai Eszter
A Gerlóczy utcától a Gerlóczy utcáig Mink András, Rádai Eszter
A glásznoszty lezárult, felejtse el!
A Gloire fényesítése V. J. [Vajna János]
A GNV könyvtárban hozzáférhető irodalmának jegyzéke
A godesbergi úton Neményi László
A gödöllői gondolat Szabó Miklós
A gól az Isten Sajó László
A gól halottjai Bikácsy Gergely
A gólyák elrepültek Zádori Zsolt
A gondolatkísérlet próbája a megevés zzs [Zádori Zsolt]
A gondolkodás diétája Kisbali László
A gondolkodás haszna és gyönyöre Laurent Stern
A gondolkodás kísértetei Pór Péter
A Gonosz érintése Bikácsy Gergely
A gonoszság szelleme [Kisbali László]
A gordiuszi csomó Wojciech Maziarski
A gordiuszi csomó Rádai Eszter
A gorilla mint – nem – olyan Kovács Kristóf
A görög válság margójára
A görög válság margójára
A gradualizmus politikája – Interjú Oblath Gáborral Tardos Károly
A gradualizmus politikája – Interjú Oblath Gáborral Tardos Károly
A Grósz-kormány gazdaságpolitikájának első fél éve Rikardó Dávid [Bokros Lajos]
A Grósz-kormány gazdaságpolitikájának első fél éve Rikardó Dávid [Bokros Lajos]
A Grósz-kormány gazdaságpolitikájának első fél éve Rikardó Dávid [Bokros Lajos]
A gumírozott történelem Hajdu István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon