Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A képesség számítson, ne az állapot! Eörsi János
A képregény s a Lány Hollósvölgyi Iván
A képregény születése és halála Magyarországon Kiss Ferenc
A képviselők frakciók közötti mozgásáról
A képviselőnő Solt Ottilia
A képzelet igazsága B. G. [Bikácsy Gergely]
A képzelet iskolája Keresztesi József
A képzeletbeli egyenes kard Márton László
A keretlegény álma Mecseki Rita Eszter [Petőcz András]
A Kései tavasztól egy Őszi délutánig bori
A keserű belügyi romantika Radnóti Sándor
A késlekedő START P. E.
A két élőhalott: Andropov és Csernyenko Kun Miklós
A két francia „kultúrharc” Szabó Miklós
A két szomszéd Fehérvár Harangozó István
A két tojás kocsija Bóc Imre
A kételkedő rigó Ferencz Győző
A kétszáz éves háború Tamás Gáspár Miklós
A kettős átmenet korlátai Réti Tamás
A kettős kötés Szalai Erzsébet
A kétütemű hungarikum Várkonyi Gábor
A két­ezer­kilences nyár Horváth Előd Benjámin
A kevélységről [Kisbali László]
A kevesebb több lett volna Eörsi László
A keynesiánus forradalom exportja Albert O. Hirschman
A kezdet vége Yehuda Lahav
A kicsi Gerda emlékkönyvébe Vajda Mihály
A kiegyezés két taktikája Haraszti Miklós
A kifogyhatatlan őserő Lányi Kamilla
A kilencedik
A kilencvenes évek alaktalan nemzedéke Dariusz Gawin
A kínai kalitka Jordán Gyula
A kínos forradalom Szabó Miklós
A kintlét elviselhetetlen könnyűsége Kőszeg Ferenc
A király és a csillag Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson
A király meg a herceg, (kőszeg)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon