Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Etnikai elv és területiség Antonela Capelle-Pogăcean
Etnikai immundeficites szindróma – EIDS Hunčík Péter
Etnikai osztály-e a cigányság? Bíró András
Etnikai osztály-e a cigányság? Bíró András
Ettől legalább boldog Karafiáth Orsolya
Eufóriából másnaposságba Schöpflin György
Eurázsia: az ördög vagy az angyal birodalma? George Friedman
Euridiké Erdős Virág
Euro-City Budapest Sz. Szilágyi Gábor
Euró: lehetőségek és kockázatok Vojnits Tamás
Euroatlanti felhőátvonulások / Kéksapkások mindörökké B. G. [Bódis Gábor], H. L. [Holka László]
Eurokancsalok Ó Pál
Európa alkotmányos reszakralizációja Buda Péter
Európa asszonya Yehuda Lahav
Európa az európaiaké
Európa az európaiaké
Európa békéltetője [Kisbali László]
Európa dühös muszlimjai Robert S. Leiken
Európa elrablása Seres László
Európa jövője Marosán György
Európa kékes fényben Virrasztó László [Kisbali László]
Európa ott hal meg, Szarajevóban Nirman Moranjak-Bamburac
Európa sereghajtója? Roland Hofwiler
Európa törzsei –AS–
Európa, istenkém Kálmán C. György
Európa-imázs: hír vagy propaganda? Deirdre Kevin
Európa-kiállítás Nagy Bálint
Európa? Nem! William Totok
Európai demokrácia és posztnacionális konstelláció Boros János
Európai határidőnapló
Európai Magyarország 2004-ben? Szabó Máté
Európai önvédelem Németh Géza
Európai perspektívák Neményi László
Európai sakkmezők lovagjai Holka László
Európai tévhitek Niedermüller Péter
Európai történet Brüsszeli Kornél

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon