Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Érvénytelen K. F. [Kőszeg Ferenc]
Érzelmes történet Tar Sándor
Érzelmes utazás a TDDSZ bölcsőjéhez –slt [Solt Ottilia]
Érzelmes utazások a „másik Magyarországon” Nagy W. András
Érzelmes utazások – avagy a „francia kapcsolat” Fencsik Flóra
Érzések és elkötelezettségek Varsányi Erika
Erzsébetváros lt [Solt Ottilia]
Erzsébetvárosi jelentés Lévai Katalin
Erzsébetvárosi vigasságok zj [Zolnay János]
És a hajó megy zj [Zolnay János]
És a hűség mégsem üres képzelet! Hans-Henning Paetzke
És a léghajó száll… Bazsányi Sándor
És a németek hogy csinálják? N. L. [Neményi László]
És akkor mi van? Eörsi János
És csend, amerre ment… Krasztev Péter
És ha igen, akkor miért nem? Matus János
És közben a hajó elmegy
És mégis volt Jalta! / Az elnökválasztás nehézségei (nl) [Neményi László]
És mi lesz holnapután? V. J. [Vajna János]
És mi merre tartsunk? Bogdan P. Nistor
És Midőn Május Havának Első Negyedén Költsey Ferencz Vajh, Miért Hogy Nem Írta Meg az Magyarok Himnuszát, és Miért Hogy Professiore Galváni Lajos Mégsem Lelte Fel a Híres Galváni-Elemt? Vajh? Szilágyi Andor
És mindez már megtörtént egyszer…
És most egy darabig Műcsarnok sincs Hajdu
És most?
És most?
És most?
És nemzetközivé lesz… –szeg– [Kőszeg Ferenc]
És nemzetközivé lesz… (Ludwig Emil), –szeg– [Kőszeg Ferenc]
És Szerbia?… Barcsi János
És színész benne minden férfi és nő? Forgách András
Esély 1994/1. révész
Esély az esélyre Tóth András
Esély az esélytelenségre Tóth András
Esélyegyenlőség
Esélyegyenlőség ’94 Liskó Ilona
Esélylatolgató E. J. [Eörsi János]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon