Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Emlékezés a ’68-as Prágára –lt– [Solt Ottilia]
Emlékezés egy téli éjszakára T. P. [Tálas Péter]
Emlékezés El Kazovszkijra Margócsy István
Emlékezés: a hitleri erőszak [Kisbali László]
Emlékeztető
Emlékeztető –eö– [Eörsi János]
Emlékeztető Kóthy Judit
Emlékezzünk Slobodan Miloševićre
Emlékezzünk Slobodan Miloševićre
Emlékhét a Kárpátalján Demszky Gábor
Emlékművek árnyékában Beszélő
Én belga vagyok J. Győri László
Én egy szerzetes vagyok, aki zongorázik Bori Erzsébet
Én elfogadom az európai játékszabályokat Zádori Zsolt
Én emlékeztetek, Te állítod, Ő kifakad… Langmár Ferenc
Én és az SZDSZ Demszky Gábor
Én és Énke a forradalom viharában Kálmán C. György
Én és „Az” Vitalij Moszkalenko
Én ideteszem, te odarakod, ő amonnan elviszi… Langmár Ferenc
Én már csak provokálni szeretek Révész Sándor, Zolnay János
Én mindig Pestről álmodom Miklóssy Endre
Én nem hiszem, hogy normális vagyok Barna Imre
Én nyerő leszek! –solt
Én, én, én, én Bikácsy Gergely
Én, te, isten, szeretet Kálmán C. György
Ének a pénz mágikus hatalmáról Mecseki Rita Eszter [Petőcz András]
Énekli, felolvassa, átéli: a szerző Kálmán C. György
Énekszó és tánc… M. A. [Mink András]
Energia szénből, olajból – nem, köszönöm dr. Török Ernő
Energiakoncepciótlanság Szalay Gábor
Energiánk 2000-ig Farkas Pál
Engedélyezett illúziók vitéz
Engedetlen keresztapák (kőszeg)
Engedtünk a hatvannyolcból Heiszler Vilmos
Engelmayer (kőszeg)
Ennyi Révész Sándor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon