Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Elnökválasztás Szlovéniában Szilágyi Imre
Előbb üss, azután gondolkodj! Kőszeg Ferenc
Előfizetési fölhívás Tamás Gáspár Miklós
Előhang a nagy terrorhoz Gereben Ágnes
Előhang egy német újságcikkhez Vajna János
Előnyben a „nómenklatúra” Bíró Béla, Borbély Ernő
Előre a jelcini úton! Vajna János
Előre a tudományos táplálkozás Andrásfalvy-útján! Tarr Péter
Előre – a múltba? Csaba László
Előre? Vissza? Maradunk? Szánthó István
Előszó Kemény István
Előszó a második kiadáshoz Szijj Ferenc
Előtt Halmai Tamás
Elrejtés és leleplezés [Kisbali László]
Első este nálad Beck Tamás
Első kézből Hamberger Judit
Első mohikánok Reimholz Péter
Első olvasótermem Kálnoky László
Elsőfilmesek éve Varga Balázs
Elsőfokú május elsejei ajándék eö [Eörsi János]
Elszabadult az állatorvosi ménes... Buza Péter
Elszabott díjszabás Bóc Imre
Elszabott társadalomkép Vargha Márton
Elszakad a cérna Kozák László
Elszakadás Zolnay János
Elszakadt kisebbségek és kormányzati felelősség Kende Péter
Elszalasztott választások Pál Attila
Elszállt remények / Belorusz csapdák / Harcban az adóhivatallal (nem) [Neményi László], H. I. [Halász Iván], SZ. N. R. [Sz. Nagy Richard]
Elszámolás, leszámolás, igazságtétel, vagy…? Fodor Andrea
Eltérések az egyesülési menetrendben
Eltérő feladatok Matus János
Eltettem a számlát efhá [F. Havas Gábor]
Eltörölték a kettős publikálás tilalmát [Kis János]
Eltűnni, hirtelen Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]
Eltűnő Budapest Kováts Albert
Eltűnő szivárvány Pál Attila

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon