Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Egymás kályhái Parti Nagy Lajos
Egymással, élni Kende Péter
Egyoldalú lefegyverkezést – Kelet-Európában? Hans H. Hücking
Egyre keletebbre… V. Á. [Valentinyi Ákos]
Egyre kisebb...
Egyrésztek és másrésztek között Révész Sándor
Egyről a kettőre Szuhay Péter
Egység / Dr. Antall szabadulása / Diszkriminációt! nwa [Nagy W. András]
Egység nincs, de a legitimitás is kétséges Imrich Fuhl
Egységben a kétség Farkas Zoltán
Egyszemélyi döntések a Szerencsejáték Rt.-nél Langmár Ferenc
Egyszer volt, ez már volt egyszer Csalog Zsolt
Egyszerű ez
Egyszerű ez
Egyszerű megoldás / Szocialisták / Önmagát leváltó demokratikus ellenzék n.w.a. [Nagy W. András]
Egyszerű történetek Varga Balázs
Együtt élünk, együtt gyűlölünk Martin Bútora
Együttdöntés külön K. L. [Kozák László]
Együttélés – külön? Dobos Ferenc
Éhhalálra ítélt ez a rend? Pál Attila
Éhségsztrájk és állampolgári kezdeményezés útlevélügyben (szeg) [Kőszeg Ferenc]
Eichmann, Becher, Kasztner Yehuda Lahav
Éjjel-nappali menedékhelyünk
Éjjeli őrjárat Bori Erzsébet
Éjszaka Vitalij Moszkalenko
Ejtőernyőzés Kelet-Európában – Interjú Török Ádámmal Tardos Károly
Ejtőernyőzés Kelet-Európában – Interjú Török Ádámmal Tardos Károly
Eksztázis és kötelesség [Kisbali László]
El Ayhan Gökhan
El a faluból Ember Mária
El a kezekkel a nemzeti külpolitikától
El vagyok én már könyvelve… Révész Sándor
Él, mint Marci… Magyar Elemér
Eladó laktanyák –up– [Upor Péter]
Elaljasultunk: minden hülyeség, minden hülyeség: elaljasultunk Babarczy Eszter
Elásták a csatabárdot? Bokor Judit

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon