Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Egy veszélyes elegy Krasztev Péter, Szergej Baruh
Egy viharos év végén Grendel Lajos
Egy volt világkiállítás-párti Expo-ellenes zsörtölődései Ladányi János
Egy záradék és ami utána következik Meszerics Tamás
Egy zárkában Király Bélával, az utolsó „magyar lovaggal” (Dr. László István Péter)
Egy zárójel feloldása Hárs László
Egy „állampolgár” töprengései (Kj.)
Egy „ismeretlen” a magyar vészkorszak nyitányáról Novák Attila
Egy „kételkedő katona” jegyzetei Deák Péter
Egy „nemes kísérlet” kudarca Sárosi Péter
Egy „örökzöld” Tandori Dezső
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken Vajna János
Egy, csak egy legény van… Oláh Attila, Répási Viktória, Takács Erika, Zolnay János
Egyébként szép idő van Pogány Sára
Egyedül a moziban Majoros Sándor
Egyén vagy közösség Bíró Béla
Egyenletes elosztás (D. J.) [Dési János]
Egyenlőség a szolgaságban Ludassy Mária
Egyenlőségkeresés etnikai társadalmakban Várady Tibor
Egyensúly helyett lepel? –efhá– [F. Havas Gábor]
Egyes kétségek, kétes egységek Vajna János
Egyesek adnák, mások vennék Zolnay János
Egyesülés helyett az új megosztottság felé
Egyesült Államok K. Cs. [Kiss Csaba]
Egyetem, akadémia, állam [Kisbali László]
Egyéves mérleg lt [Solt Ottilia]
Egyeztető a szakszervezeti választásokról –iJ [Eörsi János]
Egyhangú kilátások, avagy nincs kiút? Solt Ottilia
Egyház a vasfüggöny másik oldalán Csicskó Mária
Egyház a vasfüggöny másik oldalán Csicskó Mária
Egyház, két ház… négy ház Zádori Zsolt
Egyházak és a szekták [Kisbali László]
Egyházak, pénzügyek Mészáros István László
Egyirányú utca Forgács Pál
Egykori sakkozók Tandori Dezső
Egykori tanárom, Tar Sándor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon